Az embert szőrzet borítja egész testfelszínén, kivéve a tenyerek, talpak, ajak és szemhéj bőrét, természetesen a szempilláktól eltekintve.

Ahogy a bőr, a szőrzet is hámszövetből áll, de a bőrtől eltérően kifejezetten elszarusodó, keratin nevű proteint tartalmazó, rostokat képző, rétegekbe rendeződő sejtekből áll, így biztosítva erőt és szerkezetet a hajnak.

A szőr növekedése speciális ciklus szerint történik, mely három jól elkülönülő fázisból áll:

•    anagén
•    katagén
•    telogén fázis.

Minden fázisnak megvannak a jellegzetességei.
Mindhárom fázisú haj-, ill. szőrszál megtalálható egy időben egyazon emberen, a szőrszálak egy része anagén, másik pl. telogén fázisban van.

A normál szőrnövekedés – növekedési ciklus

A szőrnövekedés három fázisa minden normál növekedést mutató szőrszál esetén megfigyelhető. Ha a ciklus lezajlott, a folyamat elölről kezdődik, és egy új szőrszál indul növekedésnek. 

 
Anagén fázis
Az anagén fázis a növekedési fázis.

A növekedés a papillában, egy kötőszöveti szemölcsben kezdődik, mely a szőrszál táplálásáért felelős. A folyamat több, akár 8 évig is eltarthat. A hajhagyma anagén fázisban a bőr alatti zsírszövetben helyezkedik el. Az, hogy a szőrszál meddig marad ebben a stádiumban, genetikailag szabályozott és testtáj függő. Minél tovább marad a szőrszál anagén fázisban, annál gyorsabban és hosszabbra nő. A fejbőrön a hajszálak kb. 85%-a van ebben a fázisban. A hajnövekedés üteme kb. havi 1,25 cm.

Katagén fázis
Az anagén fázist a katagén fázis követi. Ez egy átmeneti állapot, mely kb. két hétig tart, lehetőséget adva a szőrtüszőnek, hogy bizonyos értelemben megújítsa önmagát. A tüsző összezsugorodik és elválik a vérellátását nyújtó papillától, nyugalomba kerül. A hajhagyma ebben a fázisban már az irhában tartózkodik. Végül a szőrtüsző eredeti hosszának hatodára rövidül, a hajszál kifelé tolódik. A hajszál ez idő alatt már nem nő.

Telogén fázis
A telogén vagy nyugvó fázis ideje alatt a szőrtüsző nyugvó állapotban marad, időtartama kb. 1-4 hónap. Ebben a fázisban a hajhagyma az irha középső-felső részében helyezkedik el. Bármely adott időpontban a szőrszálak 10-15%-a ebben a fázisban tartózkodik.

Ha a telogén fázis lezárult, az anagén fázis újraindul.  Az előző szőrszálat az újonnan növekvő kilöki. Ez a folyamat a normál haj- vagy szőrhullás.
A szőrszál növekedési ciklusának időtartama testtájanként változó, míg a szempillák esetén a teljes ciklus 4 hónapig tart, a fejbőrön ez átlagosan 3-4 évet vesz igénybe.

 
A hajas fejbőrön az átlagos ciklusidők a következők: anagén fázis: 2-3 év, de ennél sokkal hosszabb is lehet, katagén fázis: 2-3 hét, telogén fázis: 3 hónap.

Az egyéb testtájon található szőrzet (pl. szempillák, törzs és végtagok) ciklusára hosszabb telogén fázis (akár 9 hónap) és rövidebb anagén fázis (4-7 hónap) jellemző. A katagén fázis 3-4 hét hosszú.

Ha nem áll fenn kóros állapot, a fejbőrön a szőrtüszők 85-90%-a anagén fázisban van, 10-14%-a telogén, és csak 1-2%-a katagén fázisban található. Átlagosan normál esetben 100 hajszálat vesztünk naponta.

A szőrszál általános anatómiája
A haj-, ill. szőrszál szerkezetileg három régióra oszlik:

- alsó szegmens: bulbus (hajhagyma) és bulbus feletti rész: az alaptól a szőremelő izmok beszájadzásáig tart.
- középső szegmens: isthmus: a faggyúmirigy beszájadzásáig tart.
- felső szegmens: infundibulum: a faggyúmirigy beszájadzásától a szőrtüsző nyílásáig tart.

Az anagén fázisú szőrszál anatómiája
A hajhagymát a dermális papilla és a szőrszál mátrix alkotja. A dermális papilla tojás alakba rendeződő mesenchymális sejtekből áll, melyet savas mukopoliszacharidokból álló anyag vesz körül. A papilla benyúlik a hajhagymába, és irányítja a szőrszál növekedését.

A dermális papilla alsó része a rostos gyökérhüvelyhez kapcsolódik. A szőrszál matrixa körülveszi a dermális papilla felső és oldalsó részeit.

 
Erősen pigmentált egyéneknél a papilla bőven tartalmaz melanint. A matrix az aktívan növekedő része a szőrtüszőnek, olyan epidermalis sejtekből áll, melyek gyorsan osztódnak és jutnak felfelé, ezzel hajnövekedést indukálva.

A melanin tartalmú sejtek a basalis sejtek között található a matrixban. A melanin ezekből a sejtekből szállítódik azokba a sejtekbe, melyek a szőrszálat fogják alkotni, biztosítva ezzel a szőrszál színét.

A belső gyökérhüvely
A belső gyökérhüvely szorosan kapcsolódik a szőrszálhoz, és mivel nem tartalmaz pigmentet, könnyen elkülöníthető a szőrszáltól. A gyökérhüvely beborítja és támasztja a szőrszálat az isthmus szintjéig, ahol leválik az infundibularis térbe.

 
A belső gyökérhüvely három koncentrikus sejtrétegből áll.

A rétegek elszarusodnak, a legkülső réteg, a Henle-réteg szarusodik el legelőször, mivel ez található a szőrtüsző legalján. A legbelső réteg (gyökérhüvely cuticula) befelé és lefelé irányul, és a szőr cuticulájával kapcsolódik. Ez a két cuticula réteg egyesül és a Henle réteg után szarusodik el. A középső réteg (Huxley réteg) a cuticulák után keratinizálódik.

 
A szőrszál
A szőrszál 3 rétegből áll.

A külső réteg (cuticula) tetőcserépszerűen rendeződő sejtekből áll. A sejtek kifelé és felfelé rendeződnek, és a belső gyökérhüvely cuticulájával kapcsolódik össze. A kapcsolat eredményeként egy egységként felfelé mozognak a szőrtüsző csatornában.

A középső réteg (cortex) képezi a hajszál legnagyobb tömegét, sejtjei felfelé haladva fokozatosan szarusodnak el.

A belső réteg (medulla), mely ritkán vizualizálható.  

A külső gyökérhüvely
A külső gyökérhüvely fedi a belső gyökérhüvelyt, mely a matrix sejtektől a faggyúmirigy beszájadzásáig terjed. A külső gyökérhüvely vékonyabb a hajhagyma magasságában, és vastagabb a szőrtüsző középső részénél.  A külső gyökérhüvely nem szarusodik el az isthmus szintje alatt, szemben a első gyökérhüvellyel. Az isthmus szintében, ahol a belső gyökérhüvely dezintegrálódik, a külső gyökérhüvely elszarusodik.  

Rostos gyökérhüvely
A szőrtüsző legkülső rétege, megvastagodott kollagén kötegekből áll, melyek az egész szőrtüszőt beborítják. A rostos gyökérhüvely folyamatosan átmegy a dermális papillába.

Az emberi szőrzet fajtái
Az emberi szőrzet állagában, színében és hosszában különbözhet.

A lanugo szőrzet a magzati életben a testfelszín nagy részét fedi, és a születés körüli időszakban kihullik. Ezek a szőrszálak halványan pigmentáltak, finomszálúak.

Vastagabb és sötétebb a vellus szőrzet, mely a sima felszíneket fedi, kivéve a tenyerek és talpak bőrét.

   
A még sötétebb, terminális szőrzet hosszabb és vastagabb szálú, ez a típus legjellemzőbb a hajas fejbőrön és a férfiak arcán. Ezeknek a szőrszálaknak a hossza előre programozott, az anagén fázis hosszától függ. A terminális szőrszálak végül katagén, majd telogén fázisba kerülnek.

 
Egyes szőrtüszők bizonyos hatásokra képesek különböző típusú szőrszálakat is termelni, pl. a pubertás előtti vellus szőrzetet termelő férfi szakáll terület pubertás után terminális szőrzetté alakul.

Kóros szőrnövekedés
Fokozott szőrnövekedés férfiak és nők esetén is előfordul, kóros szőrnövekedésről csak nők esetében beszélhetünk. A nők túlzottan erős szőrnövekedése vagy inkább ennek szubjektív megélése napjainkban fokozottan középpontba került. A „kórosnak vélt szőrnövekedés” előfordulási arányairól nincsenek statisztikák, de jóval magasabb arányú, mint amit az orvostudomány valóban a kóros állapotok között tart számon.

 
A fokozott szőrnövekedésnek három típusa van:

1.    Hipertrichózis: a szőrzet megtartja nőies eloszlását, de erősebb szőrszálak nőnek. Pl. a karokon egyébként vékony szőrzet a szokásosnál erősebb, de a mellen nem észlelhető fokozott szőrnövekedés, ami normálisan csak a férfiaknál fordul elő.

2.    Hirzutizmus: a szőrzet nemcsak erősebb, de a férfiaknál észlelt eloszlásban nő, mint pl. hason, mellen és arcon is.

3.    Virilizáció: olyan kóros állapot, mely a hirzutizmus kóros szőrnövekedése mellett egyéb másodlagos férfi nemi jellegeket is mutat, mint férfias hajhullás, izom- és zsíreloszlás, mélyülő hang. A virilizáció mindig kóros állapot.

Okok és tünetek
A kóros szőrnövekedés okai:

A. Hormonális

1. férfihormonok túlzott termelése

a túltermelődés helye szerint:   

a. petefészek-eredetű (pl policisztás petefészek, hormontermelő jó –és rosszindulatú daganatok)  
b. mellékvesekéreg-eredetű (pl. adrenogenitális szindróma, mely összetett anyagcserezavar, érinti a só- és vízháztartás, a cukoranyagcsere, és a mellékvesekéreg hormonok termelését, fokozott férfihormon képződéshez vezetve,  ill. hormontermelő jó- és rosszindulatú mellékvesekéreg daganatok)

2. a szöveti receptorok túlzott érzékenysége férfihormonokkal szemben, mely veleszületett, alkati rendellenesség.

3. pajzsmirigybetegség

4. inzulinrezisztencia, inzulintermelés zavara

B. Gyógyszerek okozta kóros szőrnövekedés
például hidantoin készítmények -antiepileptikumok, egyes hormonális fogamzásgátlók, kortikoszteroidok.


Dr. Svajda Bernadett
Bőrgyógyász, kozmetológus, gyermekbőrgyógyász, venerológus, bőrsebész szakorvos